A kórusmozgalom lassan 100 éve éli reneszánszát Magyarországon, és ha már el is múlt az a nagy virágkor, ami a 60-as, 70-es években annyira meghatározó volt, azért még a mai napig is minden település büszkélkedhet egy-egy vegyeskarral, templomi kórussal, iskolai gyerekkarral.

Így van ez Pesterzsébeten is, ahol a XIX. század vége óta élt a dalárdák hagyománya (1891: Polgári Dalegylet, 1900: Pesterzsébeti Általános Munkás Dalegylet, 1923: Pesterzsébeti Petőfi Dalkör, 1921: Iparos Dalárda, stb...). Ezek közül számunkra most a PÁMDE az érdekes, mely a Csili létrejöttétől kezdve áttette székhelyét a került kultúrházába, és Dr. Ujj József vezetésével (1910-től 1950-ig) komoly, minőségi munkát végzett (koncert a Zeneakadémián 1927-ben, rádiós műsor 1943-ban, Kodály elismerése "Bordal" c. műve előadásáról, Bartók 1938-ban átadja a "Székely dalok" c. szerzeményét a kórusnak). 1957-ben ujjászervezik a a régi dalárdát, (Dr. Ujj József férfikar néven, de előtte volt Munkás Dalkör, majd Vasas Kultúrotthon Férfikara, aztán Csili Énekkar is), ebbe később több más énekkar is beolvadt (Balaton KTSZ kórus). 1981-ben Szocialista Kultúráért elismerést, 1985-ben minősítő hangversenyeik után aranykoszorú fokozatot kaptak. Ez az 1999-ben megszűnő formáció volt hát elődje a 2000-ben alakult Pesterzsébeti Városi Vegyeskarnak, mely vezetésére Pálffi Krisztinát kérte fel a házigazda Csili vezetése.

A rövid múltidézés nem indokolatlan, hiszen komoly elődök nyomdokain talán más, és határozottabb léptekkel halad az ember. Ezzel együtt érdemes kiemelni, hogy a "városi vegyeskar" titulus mit is jelent. Ez egy olyan felület, melyben minden kerületi (vagy azon túli, de Erzsébethez kötődő) énekes kedvű embernek lehetősége van arra, hogy a közösségi élményt és zene szeretetét amatőr szinten, de színvonalas munka keretében az énekléssel gyakorolhassa. És azt kell mondanunk, hogy a 15 éves fennállás során kialakult egy olyan 20 fős mag, akik alapítói és tagjai voltak ennek a kórusnak minden élményben, munkában, nehézségben!

A kezdetek során egy frissen alakult énekkar még az egyszerűbb művekkel kezd, majd 2-3 év elteltével látszik az, hogy milyen irányba, mekkorát lehet előrelépni. A PVV büszke lehet ezen a területen is, hiszen 2003-ban már az olaszországi Bassano-ban adott koncerteket, és olyan művek is szerepeltek repertoárján, mint a Taljanska salat, Verdi: Rabszolgák kórusa, Thompson: Alleluia, Mendelssohn: Abschied vom Walde.

A "közszolgálati" jelleg és nyitottság egyben a kórus repertoárjában is megnyilvánul, vagyis az énekkari irodalom szinte minden területéről vannak műveink: népdal feldolgozások, spirituálék, egyházi művek, madrigálok, régizene darabok, XX. századi szerzők művei, oratóriumok, "népek" dalai... Mindez persze nemcsak a változatosság élményét adja, és betekintést a különböző stílusokba, de a közösségi összetartást is erősíti, hiszen jóval szélesebb az a keret, ami élményt adva összefoghatja az embereket, mintha egy formáció csak bizonyos szeletére támaszkodik az irodalomnak - és így csak bizonyos típusú/gondolkodású embereket tud hosszabb távon kohézióban tartani.

A PVV ezért egy nagyon jó baráti közösség is lett, akikkel a próbákon túl gyakoriak a fakultatív összejövetelek, nemegyszer egész nyarakat töltöttünk úgy, hogy a keddi "próbaidőt" mindig valamely tagnál kerti-party formájában evés-ivás mellett áténekeltük! És persze sok-sok utazás, tábor, mint a már hagyománnyá vált Agárdok minden év júniusában, az Énekel az Ország projektek, bel- és külföldi utak.

A biográfia rovatban írtam már arról is, hogy még a 2000-es évek elején hamar összeállt itt egy kisebb önálló formáció, méghozzá a basszusban éneklő fiúkból: ez lett a PVV Bass Band (milyen leleményes ugyebár :)! Az évek alatt ahogy kristályosodott az ízlés, egyre inkább egy saját, önálló repertoár kialakítása került előtérbe, és ebből alakult meg 2007-ben a Hetero Sapiens együttes (erről is bővebben írok a "korábbi formációk" rovatban). A HS nem csak önálló koncerteket adott, de megalakuálsától kezdve állandó közreműködője volt a kórus hangversenyeinek, részben, mint zenekar, ill. a művek hangszeres kísérőiként.

A hagyományos kórusművek mellett említést érdemelnek még a nagyobb volumenű, oratorikus darabokban való részvételeink, hiszen ezek már olyan rétegét képezik a zeneirodalomnak, mely egyáltalán nem az átlag amatőr énekkarok repertoárja, és bizony sok kórus megirigyelhetné, ha módjában állna akár csak egy-egy mű előadása az alábbiak közül! Az első ilyen darab Orff: Carmina Buranája volt, még 2004-ben, melyet a Csiliben adtunk elő. Ezt több más előadás is követte, többek között a MüPában ill. a Citadellán (bővebben a "Műgyetemi Szimfonikusok" és "Biográfia" rovatban írtam róla). A sort egy latin zenei világból érkező egyházi mű, Ramirez "Kreol misé"-je követte 2007-ben, nem sokkal utána pedig a "Missa Luba", mely az afrikai tradícionális zenét ötvözi a katolikus liturgia szövegével. 2006-ban csatlakoztunk először a már többször említett "Énekel az Ország" projekthez, mely a Budafoki Dohnányi Zenekar és az Akadémiai Kórustársaság szervezésében valósul meg minden évben. Dvorak: Stabat Mater; Brahms: Deutsches Requiem; Beethoven: Missa Solemnis; Händel: Izrael Egyiptomban; Webber: Requiem; Haydn: Teremtés - ilyen, és ehhez hasonló nagy formátumú művek hangzanak el évről évre a MüPa színpadán, átlagban 500 (!) énekes részvételével. Amihez persze felkészítőtábor, próbák is tartoznak, ill maga az élmény, hiszen ezek különösen olyan pillanatok, amiért érdemes a muzsikával foglalkozni, és ami különlegesség számba megy még az kórusmozgalom sok-sok tagjának életében is!

A számtalan fellépés, különböző jellegű részvételek mellett a minősítés sem maradt ki a PVV életéből: 2013 nyarán a Keszthelyi Dalünnepen mind világi, mind egyházzenei kategóriában megmérettük magunkat, így nagy büszkeségünkre vált, hogy Aranyminősítéssel térhettünk haza! Továbbá felvétele is készült a kórusnak: 2010 tavaszán rögzítettünk egy 10 számot tartalmazó CD-t, mely válogatás kedvenc darabjainkból. 2009-ben pedig a "Pesterzsébet kultúrájáért" kitüntetést is megkaptuk!

A kórusnak végül 2020 januárjáig voltam nagyon aktív tagja - ekkor a sok feladat, más zenekar miatt már nem maradt időm/energiám foglalkozni többet a kórusénekléssel, és inkább a kevés zenekaromra fordítom azóta a figyelmemet - viszont a koncerteken állandó vendég leszek ezután is, és igyekszem segíteni, támogatni továbbra is a PVV munkáját lehetőségem szerint sokáig!