Ebben a menüpontban elsősorban irodalmi jellegű, német írások magyar műfordításai olvashatóak. Van köztük dalszöveg , de akad zenekritikai írás részlete is. Részben szempont volt, hogy olyan írásokat tegyek közre, melyeknek magyar fordítása még talán nincs/nem jelent meg.
Kicsit talán merészség, hogy a képzőművészeti és zenei oldal mellett irodalmi vonatkozású tartalmakat is kiteszek – és való igaz, hogy nem vagyok sem költő, sem műfordító, még csak különösen jó németes sem. De valami miatt mégis komoly örömömet lelem ezekben a munkákban, és talán nem is érdemtelenek rá, hogy közzétegyek néhányukat.
Első nekifutásnak két, nagyon ismert Goethe vers szerepel, közvetlen utánuk pedig az érdekesség: olyan Rammstein dalszövegek, melyek ezeknek parafráziasi! (sokan talán nem is feltételeznék az ipari metal képviselőiből, hogy klasszikus irodalmi hivatkozásokat is használnak olykor). A végén pedig egy rövid részlet Schumann „Válogatott írások zenéről és zenészekről” c. első kötetéből. Ezek főleg fiktív párbeszédek mintájára épülő zenekritikák, de a jelen részlet egy kifejezetten szép költői kép.
Goethe: ErlkönigWer reitet so spät durch Nacht und Wind? 2. Mein Sohn, was birgst du so bang dein Gesicht? 3. Du liebes Kind, komm geh' mit mir! 4. Mein Vater, mein Vater, und hörest du nicht, 5. Willst feiner Knabe du mit mir geh'n? 6. Mein Vater, mein Vater, und siehst du nicht dort 7. Ich lieb dich, mich reizt deine schöne Gestalt, 8. Dem Vater grauset's, er reitet geschwind, |
Rémkirály1. Ki vágtat a szélbe éjjel kinn? 2. Fiam, aggódó arcod mért rejtezik? - 3. „Fiú, ne félj, csak nézd, ki hív: 4. Apácska, apácskám, nem hallasz semmit?
6. Apácska, apácskám, miért nem látod 7. „Úgy kívánlak, hogy légy velem drága fiam 8. És vágtat atyja, ki már irtózik, |
Rammstein: Dalai lamaEin Flugzeug liegt im Abendwind Weiter, weiter ins Verderben Das Kind hat noch die Zeit verloren Weiter, weiter ins Verderben Aus den Wolken tropft ein Chor Der Sturm umarmt die Flugmaschine Weiter, weiter ins Verderben Aus den Wolken tropft ein Chor… Der Vater hält das Kind jetzt fest Komm her, bleib hier….. |
Dalai lámaAz égen száll az esti gép Gyertek, gyertek kárhozottak És mintha most az óra állna Gyertek, gyertek kárhozottak És az égből kórus szól A gépet már a vihar tépi Gyertek, gyertek kárhozottak És az égből kórus szól… A gyermek apja karjának Jöjj hát, ne félj…. |
Goethe: HeidenrösleinSah ein Knab ein Röslein stehn, Knabe sprach: Ich breche dich, Und der wilde Knabe brach |
VadrózsaFenyves tövén nyíló rózsa, Szólt az ifjú: „Letéplek De az ifjú érte nyúl, |
Rammstein: Stein um SteinIch habe Pläne große Pläne Ja ich schaffe dir ein Heim Stein um Stein mauer ich dich ein Ohne Kleider ohne Schuh Stein um Stein mauer ich dich ein Welch ein Klopfen welch ein Hämmern Stein um Stein mauer ich dich ein |
Kőről kőreEmelek neked egy hajlékot, Felépül szép lassan a ház Hány téglát, kell még raknom rád? Ruhátlanul, szabadon, csak Hány téglát… Mit hallok, tán kopogtatnak? Hány téglát…. |
Rammstein: RosenrotSah ein Mädchen ein Röslein stehen, Sie will es und so ist es fein, Tiefe Brunnen muss man graben, Der Jüngling steigt den Berg mit Qual, Sie will es und so ist es fein,….. An seinen Stiefeln bricht ein Stein, Sie will es und so ist es fein,…. |
Vörös rózsaÁll egy rózsaszál hegynek ormán, Szívéből vágyik rá a lány, Mélyre ásni kell ki tiszta Az ifjú kínok közt felhág Szívéből vágyik…. Egyszerre csak megcsúsz’ a láb, |
Schumann
Mit is mondott Jácint? – azt mondta: életem szép volt, mint a végzetem, mert az istenek legszebbike szeretett és ölt meg. A porból pedig egy virág sarjadt, ki vigasztalni szeretne Téged.
És Nárcisz? – azt mondja: gondolj rám és szépségedben nem leszel többé elbizakodott! Mióta a habokban először megláttam képmásom, nem tudom felejteni az érzést, milyen erősen szeretett Echo – akit eltaszítottam. Ezért egy sápadt virág alakjába változtattak az istenek, de szép és büszke maradtam.
Az Ibolya így mesélt: - egy gyönyörű, holdfényes májusi éjjelen történt. Berepült egy éjjeli lepke és így szólt: „csókolj meg!”. Én azonban mélyen a kelyhemben őriztem illatomat, hogy halottnak véljen. Majd jött egy lenge fuvallat és mondta: „nézd, bárhol megtalállak, jöjj karjaimba és elviszlek körbe a világba – ott lenn senki nem lát téged!”. De mikor válaszoltam: „aludni szeretnék”, továbbszállt, mondván? „micsoda álmatag, önfejű teremtés vagy, inkább játszom a Liliommal.” – Ezután egy kövér harmatcsepp bontott fel, mondva: „A holdfénynél hajtásaid közt szeretném magam kényelembe helyezni.” De én megráztam a fejem és ő aláhullva elolvadt. Csak mikor egy távoli holdsugár lopózott hozzám, mikor egy cserjét kértem, hogy rejtsen el, akkor mondta a Liliom: „Jajj, szégyelld magad! Nézd, én mily díszes vagyok, hogy csókol a pillangó, a fuvallat, a harmatcsepp és a holdsugár. És az emberek elém állva „szépnek” találnak – téged viszont a rejtőzködésben senki nem vesz észre.” Így válaszoltam: „Hagyj kérlek!” – mert még régebben jött egyszer egy félénk ifjú, ki kedvesen így szólt: „mily drága vagy!” – de várj csak estig, akkor majd letéplek, hogy Neki adhassalak. Liliom pedig így válaszolt: „Téged akart neki adni? De hát nekem azt mondta, hogy csak a képzeletében létezel.” Mikor válaszolni akartam, hogy „hazudsz, szép Liliom”, hirtelen megjelent az ifjú a lánnyal, kézenfogva. Akkor lehajolt hozzám és azt mondta: „hogy hasonlítasz rá!” – majd leszakított, én pedig nyugodtan hajlottam az ő keblére.
………
Eusebius"
"Als wenn das auf Namen ruhte,
Was sich schweigend nur entfaltet
Lieb’ ich doch das schöne Gute,
Wie es sich aus Gott gestaltet.”
„Mikor már csak nevén nyugszik,
Mi egykor oly dúsan termett –
Szívemben él e drága kincs,
Isteni képre formált lélek.”
(Schumann: Zenéről és zenészekről, 1833)